Földi Áron a méz és a méhecskék patrónusa
Nulla tolerancia, nulla eredmény?
Esküvőjét követően néhány nappal, a mézes hetek kezdetén, nászút előtt
még a magyar méztermelők védelmében tartott egy méhkaptár és egy doboz
demonstrációs tojás társaságában sajtótájékoztatót Földi Áron városatya (LMP).
Maga és pártja nevében fölháborodásának adott hangot, hogy Magyarországon
kilónkénti egy-két mikrogrammos antibiotikum tartalom esetén is betilthatják
a méz forgalmazását. A kereskedőt pedig, akár a felvásárlási ár ötszörösére
is büntethetik. Ugyanis az országos főállatorvos dr. Kardeván Endre nulla
toleranciát hirdetett a méz antibiotikum tartalmával szemben. Mint a képviselő
kifejtette, ezzel szemben a húsban, a zsírban, vagy a tojásban, a mézben
korábban eltűrt tíz mikrogrammos mennyiség tízszerese lehet, de májban
s a vesében ennek még többszöröse is lehet az előírás szerint. Elméletileg
tehát egy szem tojás törvényesen több antibiotikumot tartalmazhat, mit egy
egész kaptár kipergetett méz. Saját maga és az LMP nevében arra hívta fel a
kormány és a Vidékfejlesztési Minisztérium figyelmét, hogy ők is egyetértenek
az élelmiszerek tisztasága iránti követelményekkel. Azonban a túlzó szigor
miatt országszerte mintegy húszezer méhészettel foglakozó család élete válik
bizonytalanná.
Nem kellett nagy oknyomozás utána nézni az előzményeknek. S íme, ezt tudtam
kideríteni a méhecskék és a méz hazai helyzetéről.
Az MTI 2011. február 11-ei híradása szerint a magyar uniós elnökség
kiemelt figyelmet fordít a méhészetre, az Európai Unió tervei szerint új uniós
referencia laboratóriumot kívánnak létesíteni, egyúttal egységes felügyeleti
programot alakítanak ki az unióban - közölte dr. Kardeván Endre, az akkor
még Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a magyar méz minőségének
védelméről tartott előadásában a Zala megyei Bakon. Az élelmiszerlánc-
biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkár, országos főállatorvos
a Söjtör és Térsége Méhészeinek Egyesülete által szervezett rendezvényen
elmondta: az EU-ban emellett el akarják végezni a méhészettel kapcsolatos
vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát.
A Kormányportál március 10-ei közleménye szerint a méhészek aláírásgyűjtést
kezdeményeztek és levélben fordultak a miniszterhez, hogy az EU Elnökség
ideje alatt az illetékes Tanács soron kívül tárgyaljon a mézben található
szennyeződések határértékének felemeléséről. A levelet mintegy kétezren írták
alá.
Magyarország nem térhet el a méz összetételét szabályozó EU előírástól, amely
mind a 27 tagországra egységesen állapít meg követelményeket – reagált dr.
Kardeván Endre a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerbiztonságért felelős
államtitkára a méhészek aláírásgyűjtésére.
Mint ismeretes a vidékfejlesztési miniszter december 16-án országos, teljes körű
mézellenőrzést rendelt el, mert ismeretlen eredetű, antibiotikummal szennyezett
méz jelent meg a hazai piacon. Az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szakemberei, azóta folyamatosan vizsgálatokat tartanak a mézcsomagolóknál
és a mézforgalmazóknál. Az ellenőrzéseken számos termékben mutattak ki
kiemelkedően magas értékben meg nem engedett antibiotikum maradványt.
A kifogásolt mézeket kivonják a forgalomból, és bírságot szabnak ki a
forgalmazókra és a termelőkre. Nyilvánvalóan a kérdést egészségügyi,
élelmiszer-biztonsági szempontból különösen körültekintően kell vizsgálni,
és nem lehet pusztán államigazgatási előírásként kezelni. Az európai méz
jelentékeny részét hazai méhek gyűjtik, ezért különösen fontos a magyar méz
minőségének és megbízhatóságának megőrzése.
Öreg ceglédi méhész barátom, ki neve elhallgatását kérte úgy tájékoztatott,
hogy pontosan nem lehet felmérni, mennyi méhész él Cegléden és környékén.
Ugyanis Kutasi Sanyi bácsi, a helyi méhészegyesület egykori vezetője
halálával a szervezet felbomlott. Az biztos, hogy még mindig sokan vannak.
Annak dacára, hogy országos átlagban is Cegléd az, ahol tömegesen lopják
a kihelyezett kaptárokat. Sajnos alig-alig hallanak eredményt a zsiványok
elfogásáról. Mint mondta, felháborítónak és tarthatatlannak tartja a zéró
toleranciát. Annál is inkább, mert tőlünk nyugatabbra, például a németeknél,
vagy a franciáknál kilogrammonként megengedett az 5-10 mikrogramm
antibiotikum. Ez az emberi szervezetre egyáltalán nem káros, de előfordulhatnak
olyan méhbetegségek, amelyeket a „kakasos” címkéjű, antibiotikum tartalmú
porral kellene kúrálni, méh-családirtás helyett. Ez a szer a Neotesol, a sertések,
valamint a baromfik gyógyításnál is megengedett. A méhész, ha használhatná
a gyógyszert, legfeljebb egy évig nem pergetné ki az adott család mézét. Így
még mindig jobban járna, mint ahogy tavasszal a nyírségben történt, amikor
elpusztították a méheket a gyógyítható betegségük miatt. Ám tudnivaló az
is, hogyha a méh véletlenül iszik a gyógyított jószágok vizeletéből, máris a
szervezetébe kerül, igaz piciny, de elkerülhetetlen mennyiségben a szer. Ez ellen
senki sem tud védekezni.
Így azután az öreg méhész ugyanazt állítja, mint az LMP. Törekedni kell a
minél tisztább mézre és eladni csak emberi fogyasztásra alkalmas állapotban
szabad. A nulla tolerancia azonban végleg tönkreteheti a magyar mezőgazdaság
jószerével egyetlen, elfogadhatóan prosperáló ágazatát is.
Írta, fényképezte: KÖD
Forrás: www.mozaikonline.eu
